Tartottam ma online kávékóstolót a cégnél, szigorúan feketekávéval, mert az aromát-testet-lecsengést úgy lehet kiérezni igazán. Az egyik kolléganőm bevallotta, hogy ő csak tejjel szereti a kávét, anélkül gyógyszer ízűnek érzi… Nem nehéz belátni, hogy a tejeskávé jóval lágyabb, bársonyosabb, mint egy erős fekete, és hát az a vicc, hogy a kolléganőm - meg minden tejeskávéhívő - bizony nem is a kávét, hanem a tejet szereti igazán. Ebben nincs is semmi meglepő, lévén hogy a tej az első élelmiszer, amit életünkben megtapasztalunk - anyatej formájában. Innentől kezdve pedig tej=szeretet, így hát mikor instant szeretetre vágyunk, már hopp adja is magát egy megbízható bögre tejeskávé (mert felnőtteknek pohár tejeket inni mégse olyan szekszi, valljuk be). Túl is lendültünk a témán mosolyogva az irodában, csak délután bukkant elő újra a tejtörténet. Egy kevésbé felkapott edzőteremben voltam munka után tornázni, és figyelmes lettem a pult mögött sorakozó fehérjeshake-hegyekre. Megkérdeztem a recepciós lányokat, melyik shake fogy a legjobban: azt mondták, a tejberizses. A kipattintott férfiistenállatok a tejberizses shake-et kérik leggyakrabban, ez már-már hihetetlen! :D És végtelenül cuki is :) Mert láthatóan az instant szeretetre univerzálisan vágyik a szende HR-esektől a gyúrós hellósziákig mindenki ;)